Példák a torzított gondolkodás (élmény-feldolgozás) okozta viselkedésre:

• A bizalmatlan ember másokról rosszindulatot feltételez, ezért saját magáról keveset árul el, titkolózik, vagy másokat alaptalanul megvádol.
• Aki azt gondolja, biztosan el fogják hagyni: csimpaszkodik, birtokolni akarja, kontrollálja a partnerét, állandóan együtt akar lenni. Féltékenykedik, titokban elolvassa az üzeneteit. Vagy inkább nem alakít ki bensőséges, elkötelezett párkapcsolatot, idő előtt szakít, elüldözi a partnert, mielőtt túl közel kerülne hozzá.
• Aki úgy gondolja, nem illik sehova, képtelen bárhová beilleszkedni: csoporthelyzetben a periférián marad, vagy nem megy társaságba, vagy kaméleonként próbál beilleszkedni.
• A magát csökkentértékűnek, nemkívánatosnak érző személy hagyja, hogy méltatlanul bánjanak vele. A dicséretet elutasítja, nem veszi komolyan. Azt gondolhatja, biztosan kinevetnék, lenéznék, vagy elutasítanák, ezért társaságban visszahúzódik, hogy elkerülje a kritikát, esetleg nem is megy társaságba, kerüli az embereket.
• Aki irreálisan alulértékeli magát, teljesítményhelyzetben túlzottan szorong, ezért képességeihez mérten alulteljesít, vagy a kudarctól és szégyentől tartva szabotálja magát, pl. nem megy el a vizsgájára, nem tűz ki a képességeinek megfelelő célokat.
• A dolgok negatív oldalát figyelő személy sokat aggódik, a legrosszabbra készül, ezért aránytalanul nagy energiákat fordít a lehetséges negatív következmények megelőzésére vagy elhárítására.
• A világot veszélyesnek észlelő egyén azt gondolhatja, hogy megtámadják, vagy baleset érheti, megbetegedhet, ezért inkább nem megy sehová, amit nem tart elég biztonságosnak, élettere beszűkül. Minimális panasszal is súlyos betegséget feltételez, ezért szorong, és gyakran orvoshoz megy.

Az említett példákon kívül még számtalan másféle viselkedés is megjelenhet adott kognitív sémához kapcsolódóan.