MÓDSZEREK
- A pszichoterápia folyamata
- Kognitív viselkedésterápia
- Sématerápia
- Hipnoterápia
A PSZICHOTERÁPIA FOLYAMATA
Az első (vagy szükség esetén első két-három) találkozás során ismerkedés, állapotfelmérés, illetve tájékozódás történik: a páciens biztonságos körülmények között elmondja, miben kér segítséget. Emellett az előzmények, fontosabb élettörténeti események, motiváció, korábbi próbálkozások is szóba kerülnek.
Amennyiben a feltételek adottak, ennek alapján kerülhet sor a terápiás cél megfogalmazására, és a szóbeli terápiás szerződés megkötésére. A szerződés tartalmazza az együttműködés kereteit is: módszer, ülések helyszíne, ideje, gyakorisága, a terápia várható hozzávetőleges hossza, vállalások.
A módszerek sokfélék lehetnek, szakmai elfogadottságuk országonként változó. Magyarországon szakmai szervezete, egyesülete egy-két tucatnyi módszernek van, többek között: többféle analitikus irányultságú terápia, kognitív viselkedésterápia, hipnoterápia, személyközpontú terápia, relaxációs és szimbólumterápia, integratív pszichoterápia, szomatopszichoterápia, gestalt terápia, transzperszonális pszichoterápia, családterápia, pszichodráma, mozgás- és táncterápia, művészetterápia. Az alkalmazott módszer függ részben a terapeuta képzettségétől, részben a páciens illeszkedésétől az adott módszerhez.
A terápiás ülések általában 45-50 percesek, legtöbbször heti egy alkalommal.
A pszichoterápiák
hossza változó. Körülírt, jól megfogalmazható, konkrétan megragadható panaszok
esetén elég lehet enyhe esetben néhány alkalom, vagy 10-15 terápiás ülés. A
terápiák jelentős része kb. 10-30 alkalom után zárható le. Homályos,
szerteágazó problémák esetén gyakran a személyiség mélyen gyökerező zavarai
állnak a háttérben, ilyenkor jóval több idő szükséges a változáshoz, esetenként
akár 1-2 év, vagy több is lehet. Ez természetesen tartós elköteleződést,
együttműködést igényel.
KOGNITÍV
VISELKEDÉSTERÁPIA
Kognitív - mit jelent?
A világról és önmagunkról alkotott képet elsősorban gyermek- és serdülőkorban alakítjuk ki, melyet környezeti hatások befolyásolnak. Az így kialakított kép meghatározza a gondolkodást, az információk és élmények feldolgozását.
Bizonyos hatások következtében előfordulhat, hogy az egyén negatív irányba torzulva észleli a valóságot és önmagát, káros kognitív sémákat alakít ki. Ha nem is mindig fogalmazza meg szavakkal, magában mélyen igaznak érzi. Például ilyen séma lehet: "engem nem lehet szeretni" - ennek oka lehet rossz bánásmód, elhanyagolás, stb. A torzítások negatív automatikus gondolatok formájában jelennek meg, pl.: "csak azért kedves velem, mert szívességet akar tőlem".
Hogyan hat ez a viselkedésre?
A torzított gondolkodás az egyes helyzetekben automatikusan, megfontolás nélkül érvényesül. A helyzetek gondolatláncokat indítanak el, és ennek megfelelő érzelmi állapotot váltanak ki, amelynek következménye az adott viselkedés.
Hogyan működik a kognitív viselkedésterápia (KVT)?
A KVT a negatív automatikus gondolatokra, torzított helyzetértelmezésekre, és a sémák által meghatározott attitűdökre irányítja a figyelmet. Ezek módosításával új, reálisabb valóságlátás érhető el. A reálisabb viszonyulás, az attitűdök változása lehetővé teszi új viselkedésmódok, tapasztalatok kipróbálását is. A módszer aktív, edukatív, írott segédanyagok is használatosak. Szükség esetén szorongáscsökkentő technikák is szóba jönnek (pl. autogén tréning, progresszív relaxáció elsajátítása), készséghiányok esetén ezek javítására is lehetőség van (pl. kommunikáció terén). Mindezek eredménye lehet az állapot és az életminőség javulása.
A módszer eredményes lehet többek között depresszió, szorongásos zavarok,
pánikbetegség, fóbiák, szociális fóbia,
pszichoszomatikus zavarok, evés- és alvászavarok, kapcsolati zavarok,
poszttraumás stressz-szindróma esetén.
SÉMATERÁPIA
Elsősorban hosszantartó, mélyen gyökerező, az élet több területén zavarokat okozó problémák, személyiségzavarok esetén eredményesebb lehet a sématerápia.
A módszer az alapvető érzelmi szükségletekre építkezik, melyeknek a kielégítése az egészséges fejlődés és kiegyensúlyozott élet előfeltétele.
Amint már szó volt róla, a gyermekkori tapasztalatszerzés közben kialakított kognitív sémák tartósan befolyásolják az élmények, információk feldolgozását. Ha az alapvető érzelmi szükségletek kielégítése gyermekkorban sérül, úgynevezett "korai maladaptív sémák" alakulhatnak ki, melyek negatívan hatnak az egyén életére.
A kutatások 18 korai maladaptív sémát írtak le, melyek kérdőív segítségével azonosíthatók.
Miért "maladaptív"?
Az alkalmazkodás érdekében az egyén kialakítja a rá jellemző megküzdési stílust és reakciókat, hogy ne kelljen átélni a sémákkal járó fájdalmas érzéseket. Ezek a stratégiák gyermekkorban a túlélést vagy jobb elviselhetőséget szolgálják, de később ártalmassá válnak, mivel az eredetinél kedvezőbb körülmények között is a séma állandósulását segítik elő.
A megküzdési stílus kialakításában jelentős szerepe van a veleszületett temperamentumnak. Ugyanarra az eseményre, helyzetre, ingerre másképpen fog reagálni valaki szorongó, félénk, passzív, búskomorságra hajlamos, derűs, nyugodt, szociábilis (a társas életet kedvelő, barátságos), labilis, ingerlékeny, agresszív, stb. temperamentummal - akár teljesen ellentétesen.
A megküzdési reakciók az egyénre jellemző egyedi módok, ahogy feszültség hatására reagál. Pl. alkohol-fogyasztás, evés, inger-keresés, visszahúzódás, testi tünet, dühroham, verekedés, kiabálás, sírás, követelőzés, stb. Legtöbbször a reakciók és stílusok egyénre jellemző kombinációja alakul ki.
A sémák kialakulásuk után önfenntartók. A fennmaradás a "kognitív konzisztenciára való törekvés" következménye, ami azt jelenti: lehet, hogy szenvedést okoz, de kényelmes, mert már ismerjük. Ez a működés nem tudatos.
Hogyan működik a sématerápia?
A sémák összetettek: a gondolkodáson kívül érzelmek, zsigeri érzések, emlékek kapcsolódnak össze. Ennek megfelelően a sématerápiában a hagyományos kognitív viselkedésterápiás módszereken kívül szerepet kapnak az érzelmeket célzó technikák is, és a terápiás kapcsolat fontossága mellett hangsúlyos a séma eredete is.
- A terápia kognitív elemei segítenek a rögzült gondolkodási sémák és a káros megküzdő stratégiák felismerésében, tudatosításában. Az addig tudattalan, automatikus mechanizmusok tudatossá válása révén a páciens érzelmei, reakciói, viselkedése, választásai érthetőbbek, átláthatóbbak a számára. Így könnyebben rálát a változtatás lehetőségeire, a lehetséges beavatkozási pontokra. A tudatosulás lehetőséget teremt a gondolkodás átalakítására, reálisabb alternatívák meglátására, így módosíthatja a viszonyulást önmagához és a világhoz.
- A belátással lehetővé válik a sémákat fenntartó viselkedés fokozatos megváltoztatása, gyakran házi feladatok, készségek fejlesztésének segítségével.
- Az élmény elemek hozzájárulnak a sémák gyengítéséhez, egészséges személyiségrészek megerősödéséhez.
- A terápiás kapcsolatnak fontos szerepe van a sémával ellentétes tapasztalatok szerzésében, melyeket azután a páciens kiterjeszthet terápián kívüli életére is. A terapeuta megértően szembesíti a pácienst sémavezérelt működéseivel.
HIPNOTERÁPIA
A hipnózis társas közegben létrehozott módosult tudatállapot a belső folyamatokra irányuló figyelem segítségével. A "társas közeg" hipnoterápiában a terapeutát jelenti.
Módosult tudatállapotban a tudatalatti tartalmak hamarabb érhetők el és dolgozhatók át, a problémamegoldó készségek könnyebben mozgásba hozhatók. A lelki folyamatok felerősödnek, intenzívebbek, így a terápiás folyamat felgyorsulhat. Ez természetesen megterhelő is lehet. Hipnoterápia során a terápiás ülések jelentős része módosult tudatállapotban zajlik, de az élmények szóbeli feldolgozása is hozzátartozik.
A módszer előnyei:
- a testi, érzékszervi élmények könnyebben hozzáférhetőek
- tud közvetlenül hatni a testi folyamatokra is
- a képzeleti tevékenység fokozódik, a megélések érzékletesebbek
- érzelmek könnyebben mobilizálhatók
- a problémakör összefüggései bizonyos technikákkal jobban megközelíthetők
- kombinálva más módszerekkel nagyobb hatásfokot érhet el
- intenzív, erős a kapcsolati gyógyító hatása
- gyorsabb, hamarabb hoz tüneti enyhülést
Gyakori tévhitek a hipnózisról:
- alváshoz hasonló, passzív állapot
- eszméletvesztés
- mágikus, félelmetes, okkult
- teljes akaratvesztéssel jár
- titkok feltárása
- megaláztatás, nevetségessé válás
- a hipnotizálható egyén akaratgyenge, hiszékeny, vagy gyengeelméjű
Ezzel szemben:
- az aktivitás fokozásával is létrehozható
- tudományosan kutatott, kísérletileg vizsgált jelenség
- a páciens résztvevője a folyamatnak, nem hajt végre bármilyen utasítást
- a hipnoterapeuta nem autoriter, parancsokat osztogató, hanem a páciensre figyelő segítő
- nem találtak összefüggést személyiség-tesztekkel, azonban találtak összefüggést:
- transzkészséggel,
- a képzeleti bevonódás élénkségével,
- a jobb agyfélteke könnyebb mozgósíthatóságával
A hipnoterápiához fűződnek olyan tévhitek is, melyek szerint elegendő egy kényelmes fotelban csukott szemmel ülve arra várni, hogy a terapeuta hipnotikus ráhatásával megváltoztat minket, "megjavít", így megoldja problémáinkat. Ezzel szemben a hipnoterápia során az élénk átélések, felszabaduló érzelmek esetenként erősen igénybe vehetik a páciens feszültségtűrő képességét, a meginduló belső folyamatok pedig saját problémamegoldó készségeit mozgósítják. Ennek pozitív hozadéka lehet az eredmény, a változás: önmagunk jobb megértése, a rejtett lelki tartalékok és erőforrások felszínre hozása, és bevetése a mindennapi életben.
Ha szeretne terápiába jelentkezni, kattintson az alábbi gombra: